Vízkereszt napjától (január 6.) Hamvazószerdáig tartó időszak.

Szalagos fánk
szalagos fánk
szalagos fánk kez


Csörögefánk
csörögefánk
csörögefánk kez


A busójárás
Mohács
Álarcok

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot. Néhol, különösen Keleten és Északon a határa kitolólik. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg. – A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes Alakoskodás amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Történeti adatok tanúsága szerint a 15. sz. óta ismeretes és kedvelt, és számos formája ma is él Magyarországon. Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik ( Dőre, Bakkuszjárás). A farsangi mulatságok a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játék (Halottas játék, Betyárjáték, Lakodalmas játék , Rabvágás

A busójárás a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása.

Erdély több helyén Húshagyókedden adták elő a Dúsgazdagolás elnevezésű dramatikus játékot is. A farsangban gyakori az állatalakoskodás, mint pl. a gólyaalakoskodás, kecskealakoskodás, lóalakoskodás, medvealakoskodás. A maszkos alakoskodók dramatikus játékai és a felvonulások mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként (Asszonyfarsang). Kezdete néhol a farsang utolsó előtti vasárnapján, a lányok vasárnapján kezdődik A Felvidék némely területén a vasárnapja előtti ún. kövércsütörtök a mulatozás első napja. A legények a muzsikusokkal végigjárják a falu utcáit. A lányos házak előtt táncolnak, és a házbeli lányt is megtáncoltatják, aki ezért pénzt ad a legénynek. A pénzből a muzsikusokat és a mulatozás költségeit fizetik. A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások farsangi köszöntő, Sardó vasárnap Talalajvasárnap ill. adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárulnak. Legények és fiúgyermekek versengő ügyességpróbái is ismeretesek voltak néhol farsangkor Kakasütés Gunárnyakszakítás Magyarországon is élt az Európaszerte ismert szokás a böjt és a farsang tréfás küzdelméről Cibere vajda és Konc király Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, ill. az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés (halottas játék, téltemetés). A farsanghoz számos termékenységvarázsló (termékenységvarázslás), ill. termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak, ezek részint a köszöntők jókívánságaiban, a dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg, részint bizonyos, elsősorban a kender növekedésével kapcsolatos előírásokban, Pl. a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyane célból hosszú laskát kell főzni. Sokfelé elterjedt hit szerint húshagyókedden kell a vetnivaló kukoricát lemorzsolni, vagy bizonyos gyümölcsfákat, ill. a szőlő négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni.

A farsang legarchaikusabb elemei a hétfalusi csángók Boricatáncában és a különféle állatalakoskodásokban kereshetők. A szokásainak alakulására számos történeti utalásból következtethetünk, hadd utaljunk itt csak Bod Péter Szent Heortokrates és Temesvári Pelbárt Pomerium de tempore c. művére.

Világi és egyházi írók, katolikus papok és prot. prédikátorok egyöntetűen elítélik a farsangi mulatozást, amelyet az Ördög ünnepének tartanak.A magyar farsang és az európai népek hagyománya között több párhuzamot ismerünk.

Farsangi bál

Ujváry Zoltán farsangi bál: a naptári év jeles napjaihoz fűződő → táncalkalmak közül a legjelentősebb, amelyet a farsang három utolsó napján rendeznek meg. Számos helyen már kövércsütörtökön elkezdődőtt a tánc, de a legzajosabb a húshagyókeddi volt, amely éjfélig tartott. A farsang valamelyik napján tartották meg a páros és nős bálokat is. A Dunántúl egyes vidékein (Fejér m.) a zártkörű farsangi mulatságot batyu bálnak is nevezték. Palócföldön háromnapos, ún. farsangi ivót, ijót, iót tartottak. Gyakori volt farsangkor a → gyermekbál. – Irod. Bakó Ferenc: Felsőtárkány néprajzi ismertetése (Bp., 1954); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958).

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon




Gazdag Erzsi verse
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.
Lévay Erzsébet: Farsangi fánk
Fánkom, fánkom,
szalagos fánkom,
de jólesik
tégedet látnom!
Hát még, hogyha
illatod érzem,
bolondulok
érted egészen!
Szép vagy, jó vagy,
ó, de szeretlek-
éppen ezért
menten megeszlek!
Galambos Bernadett: Farsangi fánk
Szalagos a csoda fánk,
nekünk süti nagymamánk.
Alig győzi, alig bírja,
minden lurkó elkapkodja.
Csuda jó az illata,
kerek szalag takarja,
lekvárt rakjunk a közepébe,
hadd kerüljön a bendőnkbe!
Mentovics Éva: Vígság legyen!
Farsang van most,
ne feledd el.
Maskarádat
fürgén vedd fel!

Szól a duda,
szedd a lábad,
perdülj, fordulj,
fürgén járjad!

Libbenjen a
pörgős szoknya,
a nadrág is
vígan ropja!

Dobbanjon a
bundás bakancs,
vígság legyen,
ez a parancs!
Sarkady Sándor: Farsang
Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
járják a bolondját:
dínom- dánom, vigalom,
nincs a táncra tilalom!
Maskarások, bolondok,
rázzátok a kolompot,
takarodjon el a tél,
örvendezzen aki él!
Osvát Erzsébet: Sül a fánk
Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.
Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.
Már a tálon
a sok fánk.
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.
Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.